A keleti front kronológiája, 1941-1945 - 1. rész

A Keleti irányban című első kötet a Barbarossa-hadművelet nyitányától a nagy sztálingrádi szovjet ellentámadás előestéjéig tárgyalja kronologikus napi bontásban a keleti front harceseményeit. A szovjet határ átlépését követően a német csapatok megállíthatatlanul nyomultak kelet felé, és elsöprő győzelmeket arattak Minszknél, Szmolenszknél és Kijevnél, majd Moszkvát vették célba. Ekkor azonban már javában dühöngött az orosz tél, és a szovjet parancsnokok fővárosuk kapui előtt felvonultatott csekély tartalékaikkal bénító erejű ellencsapást mértek a német arcvonalra, és több száz km-rel sikerült nyugat felé visszaszorítaniuk azt. 1942 tavaszán, miután megjavult az idő, a Sztavka Ukrajnában tervezett hatalmas csapást mérni az ellenséges seregekre, de a Harkovnál indított támadás csúfos kudarcba fulladt. A veszteség-teljes szovjet fiaskó gyakorlatilag kikövezte az utat egy újabb, a Volga felé irányuló, nagyszabású német nyári offenzívához, mely Sztálingrádnál egy egészen újfajta hadviselési formában csúcsosodott ki. A város romjai között Paulus 6. hadserege hiába próbálta maga alá gyűrni Csujkov rettenthetetlen 62. hadseregét, az oroszok szilárdan kitartottak, a német hadsereg viszont végzetesen legyengült. A maguknak egyre nagyobb hírnevet szerző szovjet generálisok ugyanakkor haditervet készítettek a német hadsereg bekerítésére és elpusztítására. Ezzel ismét meglódult az arcvonal nyugat felé, ezúttal azonban a németek számára már nem volt visszaút, fokozatosan kiszorultak a Szovjetunióból, és végül megsemmisítő vereséget szenvedtek.