1939–1945

Chaz Bowyer, a híres repüléstörténész, művében átfogó képet nyújt a légierő II. világháborúban betöltött szerepéről, valamint alkalmazásának módozatairól és hatásáról. Az európai hadszíntér eseményeire koncentráló tanulmány először részletesen elemzi a Luftwaffe és a brit Királyi Légierő küzdelmét, majd bemutatja azt a folyamatot, ahogy az USAAF repülőegységeinek Nagy-Britanniába érkezésével a mérleg nyelve végleg a szövetségesek oldalára billent. A háború előrehaladtával a 8. AAF és a bombázóparancsnokság hadjárata, amely elkeseredett védekezésre kényszerítette a Luftwaffét, egyre intenzívebbé vált. Nappal az amerikaiak, éjszaka pedig a britek indították el hatalmas bombázókötelékeiket a német városok és ipari létesítmények ellen azért, hogy kibombázzák Hitler Harmadik Birodalmát a háborúból. Az irtózatos pusztítással járó támadások némelyike (pl. Drezda lerombolása) máig sem nyugvó vitákat kavart. A szövetséges bombázóoffenzíva korábban elképzelhetetlen méreteket öltött – a Ruhr-vidék elleni támadássorozatban részt vevő bombázógépek 18 500 bevetést teljesítettek, miközben közel 1000 szövetséges négymotoros zuhant le.