A II. világháború utolsó német légi offenzívája – 1945. január 1.

1945. január 1-jén a felkelő nap első fénysugarainál a Luftwaffe több mint 800 vadászrepülőgépe szállt fel a németországi repülőterekről, hogy csapást mérjenek a szövetségesek Hollandiában, Belgiumban és Franciaországban lévő repülőtereire. Néhány helyen a váratlan támadás tökéletesen sikerült, máshol nem – több repülőtér felett a támadókat katasztrofális veszteség érte.
Norman Franks hadtörténész a repülőosztályok és -századok hadműveleti naplóira támaszkodva, a szemtanúk beszámolóit felhasználva, plasztikus képet fest arról a hideg téli reggelről és a nap eseményeiről. Ez alatt a támadás alatt a németalföldi síkságok és városok felett kis magasságon folyt a légi harc. A Luftwaffe több mint 300 repülőgépet és körülbelül 200 pilótát vesztett. A szövetségesek viszont csak alig egy tucat pilótát vesztettek el, és a földön megsemmisült 200 repülőgépüket néhány nap alatt pótolni tudták, míg a Luftwaffénak erre nem volt lehetősége.
A tervek szerint a Bodenplatte hadművelet villámcsapásszerű hirtelenséggel semmisítette volna meg a brit és amerikai légierőket Nyugat-Európában, de mint kiderült, a Luftwaffe öngyilkos akcióra vállalkozott.